Iskolánk néhai tanára, Koblencz Sándor tanár úr által írt iskolatörténet
Monor város története bőven 800 éves. Valamikor a XII. században kezdődhetett, talán III. Béla király korában. Legrégibb okleves említése, megnevezése 1398-ból, Luxemburgi Zsigmond uralkodása idejéből való.
Első iskoláját 1567-ben alapították a „javított hitre” a református vallásra nem sokkal korábban áttért lakói. Akkor az alig több mint 10 portával rendelkező jobbágyfalu a megyének is példát mutatott. 1903-ban polgári fiú- és leányiskola létesült az Ady Endre úton. Emeletes épületét 1906-ban avatták. Itt, a polgári iskolában tanult 1917-18 telén a 12 éves József Attila testvérével, József Etellel néhány hónapig. Iskolai iratok őrzik emléküket. A gyorsan fejlődő-népesedő Monoron szükség volt újabb iskolákra. 1905-ben felépült a Nemzetőr úti iskola a főszögi gyerekeknek. 1912-ben gazdasági szakiskola nyílt a Jókai utcában, 1945-ben Népfőiskola is működött a Földvári tanyán.
A háború után megyénkben csak 5 középiskola volt. Az 50-es évek elején az új kormányzat nagyarányú országos iskolaszervező munkába kezdett a megnövekedett igények kielégítésére, a középiskolai képzés szélesítésére, a közműveltség emelésére. E program alapján sorra alakultak az új középiskolák – főleg technikumok – az országban.
Nálunk, Monoron is egyre erősebben fogalmazódott meg az óhaj: Legyen középiskolánk! Ne kelljen a tudásért naponta hosszan utazni Pestre vagy Ceglédre. Legyen egy hely a két város között, ahol lehetőség nyílik a térség fiataljainak is a továbbtanulásra! Ez a kívánság, kezdeményezés kapcsolódott össze az országos törekvéssel. Ezért születhetett meg 1951 tavaszán-nyarán a mezőgazdasági technikum (az első középiskola) Monoron. Meg azért is, mert voltak megvalósítók; aktív, cselekvő, kiváló emberek.
1951. május 28-án a községi tanács végrehajtó bizottságának szokásos heti ülésén a járási tanács oktatási előadója, Bodnár Endre ismertette a vallás és közoktatási miniszter rendeletét: „Monor község felterjesztésére hozzájárulok ahhoz, hogy Monor községben az 1951/52. tanévtől közgazdasági középiskola megszerveztessék.” Július közepén a járási tanács vb. megbízta Fülöpp Lorándot, az Ady úti általános iskola igazgatóját a közgazdasági középiskola megszervezésével és vezetésével.
Az események felgyorsultak.
Július végén az új igazgató már azt jelentette a minisztériumnak, hogy a beiskolázás befejeződött: 2 osztály alakult 75 tanulóval. Hamarosan megérkeztek az első középiskolai tanárok is: dr. Bajcsi Klára és Várkonyi Magdolna. Az augusztus végi tanévnyitó tanári értekezletén már együtt volt az első középiskolai tantestület is.
Az évnyitó ünnepély 1951. szeptember 1-jén, délután 5 órakor kezdődött az Ady úti általános iskolában. „A járási oktatási előadó, a helyi tanács titkára és a DISZ-kiküldött üdvözölte a tanulókat. A kultúrműsort a volt VIII. osztály kultúrgárdája adta.” A két középiskolai osztály az általános iskola emeletén kapott helyet.
Mozgalmas volt az első szeptember. Megalakult a szülői munkaközösség. Az iskolai sportkör 7 szakosztályába 51 tanuló jelentkezett. Elkészült az új iskola első munkaterve, melynek legfontosabb célkitűzése a magas szintű tanulmányi munka elérése volt. Három fontos feladatot fogalmazott meg: a rend és a fegyelem megteremtését, a szakkörök megszervezését és az iskolaszépítést.
Négy hét múlva a szakfelügyelő már elégedett: „A monori közgazdasági szakközépiskolában, a munka jól indult,…a kartársak sikeres munkát végeztek.”
1952 márciusában új nevet kapott az iskola: Monori Mezőgazdasági Technikum lett.
A hónap végén nyílt napok voltak. A technikum igazgatója meghívta a tovább tanulni akaró diákokat a járás falvaiból – iskolanézésre. Talán az is hozzájárult a második év jól sikerült beiskolázásához: 95 tanuló kérte felvételét. Megnőtt a bizalom a szülők körében is.
Ám a két iskola (általános és technikum) egy épületben egyre nehezebben tudott működni. Fülöpp Loránd kettős igazgató új épületet kért a községtől a technikum számára.
Júniusban az állami kézbe került gyors- és gépíró magániskolát a technikumhoz csatolták. Új neve Felnőttek Gépíró-gyorsíró és Irodakezelői Szakiskola lett. Az oktatás továbbra is a régi helyiségekben folyt.
A tanévzáró értekezleteken az igazgató jó eredményekről, sikerekről is szólhatott: az év folyamán a technikum tanulmányi eredménye növekedett, a munkafegyelem erősödött, a hiányzás csökkent. Ám nagy gondot jelentett a diákétkeztetés megoldatlansága, és egyre lehetetlenebb „társbérlet” az általános iskolával.
Június jelentős, meghatározó eseménye Fülöpp Loránd igazgató – saját kérésére történő – felmentése volt. Az első igazgató nagy érdeme a középiskola megszervezése és indítása volt. Szervezőkézsége, évtizedes tapasztalatai és az általános iskola tanárainak segítő munkája tette lehetővé, hogy Monoron – minden előzmény nélkül – középiskola születhetett.
A második évnyitó ünnepélyen, a monori kultúrház dísztermében már 124 tanuló és 23 irodakezelő szakiskolás hallgatta Kátai István új igazgató ünnepi beszédét. A diáklétszám kétszeresére nőtt, a tantestület is gyarapodott. A megye 25 fős tanszobakeretet biztosított. Megtartották az első atlétikai versenyt – igen jó egyéni teljesítményekkel. November elején kinevezték a diákmenza dolgozóit. Megoldódott az egyik gond: a diákok ebédelése lehetővé vált a Petőfi utcában, a volt Ipartestület épületében.
Noha 1952 nyarán a Közgazdasági Technikum elkülönült az Ady úti általános iskolától (külön igazgató, önálló tantestület) – mégis bent maradt az épületben: 3 osztályával elfoglalta a földszint jelentős részét. A tél folyamán egyre romlott a két iskola viszonya, mert a technikum miatta az általános iskola két műszakra kényszerült. (1953 tavaszán a minisztérium a technikumi képzést három évről négy évre emelte. Így történt ez Monoron is.)
Március 2-án jelent meg az első nagyobb terjedelmű diáklap, a Diákélet 8 stencilezett oldalon. Elődje a – csak néhány számot megélt – Tüske volt, egyetlen lapon. Megszülettek az első nagy sikerek a Rákosi Mátyás Tanulmányi Versenyen.
Nyáron jelentősen átalakult a tantestület: 6 középiskolai tanár érkezett. Az óraadó általános iskolai tanárok eltávoztak.
A 3. évét is az Ady úti iskola épületében kezdte a technikum. Öt osztályával teljesen elfoglalta a földszintet. Több hely nem lévén a tantestület a Móricz Zsigmond utcába költözött, az igazgató irodája a Petőfi úton, a menza mellett kapott helyet. Az irodakezelő szakiskola a Kossuth utcai volt katolikus iskolába ment. A tornaórák megtartására bérbe vették az egyháztól a Református Otthon nagytermét. Az intézmény 4 helyen működött – meglehetősen távol egymástól. Olykor előfordult, hogy a tanárok kerékpárral közlekedtek óráról-órára. Lehetetlen körülmények között dolgoztak.
1953 telére igen válságossá vált a monori technikum helyzete. Nem volt saját épülete, négy helyen működött, tanári-tanulói ingáztak, alig volt felszerelése, „krajcáros” iskola volt. Csökkent a beiratkozó tanulók száma, gyengült a szülők bizalma. Gondnak tűnt a várhatóan nagy létszámú érettségizők majdani elhelyezkedése a járás területén. A megye vezetői megszűntetésre ítélték a rosszul sikerült iskolát.
„Ekkor indítottuk meg a harcot – írja Oláh István – a párt és a tanácsi szervek vezetésével az iskola fennmaradásáért. Lassan kezdtük megteremteni a dologi feltételeket.”
A hagyományok szerint 1954. február közepén, talán 16-án jött a hír: a minisztérium engedélyezi, hogy az 1954/55. tanévben gimnáziumi osztály induljon Monoron.
Újra kisütött a nap.
A technikum végre megkapta a volt Ipartestület teljes épületét, ahol elkezdődött az átépítés, a tantermek kialakítása. Az érdeklődés is újra növekedett. A nagyszámú jelentkezőből megalakult az első gimnáziumi osztály – 44 tanulóval. Új fejezet kezdődött az iskola történetben.
1954 szeptemberében bizakodó hangulatban, újult erővel indult a tanítás. A 166 tanuló elfoglalta új otthonát. Az első hetek a beköltözéssel, a rend megszervezésével, a munkaterv elkészítésével teltek. Hat szakkör alakult, tanulmányi versenyt hirdettek. Elkezdődött a tanulószoba és a gyengébb tanulók korrepetálása.
November 26-án Oláh István hazajött „kicsit megpihenni”, igazgatni, iskolát teremteni, vezetni, építeni. Kinevezése sorsdöntő volt. Neki köszönhetjük, hogy gimnázium született, ami fennmaradt s országos hírűvé fejlődött. Megérdemelten kapta később az „iskolaalapító” elismerő címet Monoron és a megyében is. Tiszteltük és szerettük őt.
1955-ben az első farsangi bálon muzsikált először a tanárok vonószenekara – nagy sikerrel. E bálok később hagyománnyá lettek. Összekapcsolódtak a negyedikesek szalagavató ünnepélyeivel. „Először a Vigadó nagytermében, később a Református Otthon kultúrtermében, majd az iskola színháztermében táncolhatott ifjúságunk.”
Kiemelt jelentőségű volt az áprilisi József Attila-nap. „ A monori Általános Gimnázium és Közgazdasági Technikum a TIT-tel és a helyi Hazafias Népfronttal együttműködve április 23-án József Attila Emlékünnepséget rendezett. Délben, 1 órakor emléktáblát avattunk azon a házon, ahol József Attila lakott.” „Este a monori színházteremben a járási kultúrotthon irodalmi szakkörével együtt nyilvános ünnepélyt rendeztünk. Előadó az Írószövetség küldötte volt. Több hivatásos színész is fellépett” – emlékezett az eseményre Oláh István igazgató.
A másik nagy esemény az első ballagás volt. A jó hangulatú, szép ünnepély nagy élményt adott valamennyi részt vevő diáknak, a sok-sok megjelent szülőnek, és a fiatal tantestületnek is. Este vacsora várta a ballagókat. A júniusi, első érettségi vizsgán két technikumi IV. osztályban 48 tettek – valamennyien – sikeres vizsgát. Egyetemre 7 indultak.
Mi történt még ’55 tavaszán?
Dobossy László vezetésével megalakult az énekkar a néptánc-csoport, az iskola labdarúgó csapata. Kötelező lett a diáksapka viselése. Ellenőrző könyvek kaptak a tanulók. Nagy röplabdasikerek voltak a megyei bajnokságban. Bővült az iskola területe is. Telket kapott és a szomszédos Kálmár-házat, melynek átalakításával megoldódott az őszre tervezett 3 első osztály elhelyezése is. A levelező tagozaton befejeződött az első év. 9-en tettek sikeres vizsgát. Szeptemberben 187 tanuló kezdte az évet a 4 gimnáziumi és 2 technikumi osztályban. 8 szakkör működött, 80-an voltak tanszobások. A 2 levelező osztályban 30 felnőtt tanult. Decemberben önálló gondnokságot kapott az iskola.
Elmúltak a bizonytalan évek. A tantestület növekedő teljesítménye, az egyre bővülő tanulólétszám, a község gondoskodása, e javuló feltételek azt jelezték, hogy monori gimnázium megmarad, jövője van.
1956 – Elkészült az új, szép, tágas étterem. A 76 menzás örömmel vette át. A jóízű, bőven elegendő ebédért havi 40 forintot fizettek a tanulók.
A faliújság-fórumon egyre több cikk jelent meg a tanulók kutatási eredményeiből, megfigyeléseiről, tudományos munkáiból.
Tájleírások, falumonográfiák, ritka madarak ismertetései, növényleírások, parasztháztípusok rajzai és népszokás-ismertetések jelezték a fiatalok kutatókedvét, felkészültségét. E diákok munkáját a szaktanárok segítették, szorgalmazták.
Földrajz szakkör Halász tanár úr vezetésével
1957 – A megyében, az elsők között Monoron is elkezdődött az 5+1-es politechnikai oktatás. Kezdetben 60 tanuló járt hetente egy-egy napon a helybeli-környéki műhelyekbe, üzemekbe fizikai munkát végezni, szakmával ismerkedni. A kétkezi munka megbecsülésére való nevelés volt az elsődleges cél – nem a szakmunkásképzés. A tanulók megértették a feladatot, jól tették dolgukat, belekóstoltak egy-egy szakma alapvető ismereteibe.
Ősszel megalakult a később nagyhírűvé vált földrajz szakkör, Dr. Halász János tanár úr vezetésével, a tanulók öntevékenységének kibontására. A példás szorgalmú, jó képességű, tevékeny diákokat hívta soraiba. A szakkör mindig nagy létszámú volt. Kezdetben az országjáró túrák, a tanulmányi kirándulások adták a foglalkozások jelentős részét – az ismeretbővítés mellett, majd a versenyzés vált egyre jelentősebbé. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken sikeres tanulók hosszú sorát Leé Erzsébet nyitotta meg.
Az 1957-58. tanévben már – 8 osztályban – 300 tanuló járt nappali tagozatra. A levelező hallgatók száma 60 volt. A kevés tanterem, a szűkülő helyzet egyre jobban nehezítette-gátolta az oktató-nevelőmunka hatékonyságát. A bővítés, az építkezés gondolatát a helyi vezetők is támogatták. Felmerült egy kollégium terve is: 25 személyes hálóterem, a távolabbi falvakból, a tanyákról érkező fiatalok számára. Megindultak az előkészületek egy új, modern iskola felépítéséhez.
Ballagás (1960)
1958 – Az első gimnáziumi ballagás és érettségi vizsga éve Monoron. Megható, emlékezetes ünnepély, növekvő izgalmak, 37 tanuló helytállása – szóban és írásban – a vártnál nagyobb sikerrel.
Ősszel elkezdődött az új épület alapozása az Ady Endre úti telkeken. Tíz tanterem, két előadó és egy tornaterem építését kezdte el a Pest megyei Építőipari Vállalat a saját tervei alapján.
Készül az új épület
1960 – Az év legfontosabb eseménye az új épület elfoglalása, a honfoglalás volt. Október végén kezdődött a tanítás a tágas-világos termekben. A nagy álom megvalósult. A „krajcáros” iskolából modern, korszerű, jól felszerelt, egyre ismertebb-elismertebb középiskola lett. A régi tantermekből műhelyek lettek. Teljessé válhatott a politechnikai képzés: az asztalos, az elektromos, a géplakatos szakmában, a varrónő- és a szakácsképzésben. A mezőgazdasági politechnika keretében a kertészetet tanulták, a gyakorlati foglalkozásokhoz 2 hold földet is kapott az iskola. Hermann Ottó nevével megalakult az ifjúsági termelőszövetkezet. Elkezdődött az első üvegház építése. „A szakmai oktatásban a tanulók szívesen vesznek részt, a műhelyekben fegyelmezettek, ellenük panasz sehonnan sem érkezett” – állapította meg Benedek Ádám megyei jelentésében.
1961 – Tízéves a monori középiskola
A középiskola lassan-lassan megyei-országos hírűvé vált. Januárban az MTI munkatársai, májusban a Magyar Rádió riporterei készítettek felvételeket az iskoláról, az iskola életéről, napjainkról. Augusztusban a Magyar Hírlap közölt hosszú, méltató cikket rólunk. Áprilisban a középiskolai szakfelügyelők és igazgatók tartották értekezletüket Monoron. Májusban az Arany Dániel Matematikai Verseny megyei döntőjére érkező diákokat fogadtuk.
Kelemen Kristóf: József Attila szobrának avatása
Díszvendég József Etel
Az év legnagyobb eseménye a névadó ünnepély volt. A monori diákok és tanárok József Attila nevét választották hivatalos elnevezésre, mert a költő 12 évesen – 1917-1918 telén – néhány hónapig Monoron élt, és Monoron tanult a polgári iskola II. fiú osztályában. Meg azért is, mert a névválasztók a későbbi nagy költő költészetéhez, nemes gondolataihoz, értékeihez közel állónak érezték magukat. Az ünnepélyes József Etelka (Etus) is részt vett. Ekkor avatták Kelemen Kristóf József Attila mellszobrát is az előkertben.
Az év folyamán a 4 jól felszerelt műhellyel megvalósult a telepszerű gyakorlati-politechnikai oktatás. Sok-sok látogató jött megnézni a végzett munkát, az eredményeket. Országos példa lett Monor.
A jubileumi esztendő kiemelkedő tanulósikereket is hozott. Szilháti Ilona az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen kémiából a 2. helyen végzett. A megyei szavalóversenyen negyedikek lettünk. A színjátszó csoport nagy sikerrel mutatta be és játszotta sokszor a Sevillai borbély című színdarabot. Az iskolai sportkör 7 szakosztálya nagy sikereket, értékes megyei eredményeket ért el, noha az edzések többnyire az udvaron és a strand melletti réten történetek. A 17 napos, északkelet-magyarországi 1206 kilométeres kerékpártúra máig rekord maradt az iskola sporttörténetében.
A „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntető címet az iskola 10. évében alapította az iskola. Elsőként – 1961 júniusában – négy kiváló tanuló kapta az évzáró ünnepélyen: Borzsák Benő, Burján Imre, Lavicska Kálmán és Kiss István. E kitüntetés ma is él.
Az 1961. év határkő is az iskola történetében. A monori gimnázium új épületével, 12 nappali és négy levelezős osztályával, 480 tanulójával és 21 felkészült tanárával, ferihegyi kihelyezett tagozatával, belépett a megye felnőtt középiskolái közé. Nagy iskola lettünk.
Futballcsapat 1961-ben
1962 – Ebben az évben rendezték meg először a József Attila nevű gimnáziumok országos találkozóját és szavalóversenyét Budapesten, ahol a monori diákok jól szerepeltek, nem vallottak szégyent.
A gimnázium hatása, kisugárzása környezetére, a járásra egyre erősödik: „ kulturszolgáltatásaival a község tekintélyes részét érinti a szülőkön és a rokonságon át, nem csak helyben, hanem a környékében is. Olyan hatalmas intézet, melynek nappali és esti tagozata van, félezernél több növendéke, önmagában is tekintélyes kultúrgócpont.” – olvashatjuk a községi vb jegyzőkönyvében.
1963 – Bővült az iskola „választéka”. Szeptemberben orosz és olasz nyelvi tagozat indult egy-egy osztályban – felismerve a nyelvtanítás fontosságát.
Ez évben már minden osztályban 5+1-es oktatás, munkára nevelés folyt, kiegészítve az őszi mezőgazdasági munkákkal és a nyári építőtáborok két-két hetével.
Először történt, hogy három volt diák tanár lett, s visszatért tanítani volt iskolájába. Ezzel kezdődött a hazatérés szép hagyománya. 1977-ben tízen, ma, 2001-ben 26-an vannak a tantestületben.
1964 – Az év legnagyobb eseménye a József Attila Gimnáziumok III. országos találkozója és szavalóversenye volt Monoron.
December 12-én 7 iskola legjobbjai jöttek hozzánk. A kiállítást Szabó Sándor megyei elnökhelyettes nyitotta meg, a szavalóverseny zsűrielnöke Benczédy József minisztériumi osztályvezető volt. A szavalóversenyt a monori Ádori Erzsébet nyerte.
Major János a pályázaton lett első, kiváló – József Attiláról szóló – tanulmányával.
Október volt a legforgalmasabb hónap. 50 olasz szakos tanár tartott továbbképzési napot a szakfelügyelő vezetésével. A bemutató órákon jelesen szerepeltek a monori diákok és a tanárok.
Októberben volt először megyei javító és pótló érettségi vizsga Monoron, amely olyan jól sikerült, hogy hosszú időre nálunk maradt.
Októberben volt a tantestület felvidéki Madách-útja is, a drámaíró halálának századik évfordulóján.
Közben bőven gyarapodott az Emlékkönyv. Szeptemberben olasztanárok, novemberben lengyel vendégek jöttek, majd a békési Szegedi Kis István Gimnázium sportolói és a pesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanárait fogadtuk. Dr. Lőrincze Lajos, József Etel,
Hegedűs Géza, Bessenyei György és Simon András elismerő sorait is őrzik a lapok.
Bővült a szabadidő eltöltésének választéka is. Megalakult az Irodalmi Színpad, Szalai Katalin vezetésével, könyvtáros politechnika indult, kézimunka szakkörbe is járhattak a lányok. Megszólalt az Iskolarádió, és trópusi orchideák virágoztak az üvegházban.
1965 – A sport éve volt.
A labdarúgó csapat – Tóth Tibor vezetésével – megnyerte a megyei bajnokságot, és az országos döntőben 4. helyen végzett.
A fiú sakkozók ismét elsők lettek a megyében. A tornászfiúk is bajnokságot nyertek. A békési gimnáziummal állandósult a kapcsolat. Ősszel Monoron, tavasszal Békésen találkozott a két iskola, és izgalmas mérkőzések, kiemelkedő egyéni teljesítmények születtek. E sportvetélkedés évekig eltartott.
A három éve működő Természetbarát Szakosztály a megye legnépesebb csoportja lett: 430 tanuló és 40 tanár taggal. A gyalogos és kerékpártúrák igen népszerűek voltak. A barlangtúrákra is bőven volt jelentkező.
A megye augusztus végi tanévnyitó értekezletét nálunk tartotta, valamennyi középiskolai tanár részvételével. Több százan jöttek Monorra. Egy napig tanárváros voltunk.
1966 – Hírünk terjedt a világban. Egyre többen jönnek külföldről is: Olaszország, Németország, Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetunió polgárai.
Májusban népes diák-tanár csoport érkezett a csehországi Brnóból. Óralátogatások, izgalmas sportmérkőzések, közös programok erősítették a két iskola kapcsolatát. A monoriak októberben viszonozták a látogatást. Ettől kezdve hosszú időre rendszeressé vált az őszi-tavaszi találkozó. Egerben, a Diáknapon az Irodalmi Színpad „Volt egyszer egy háború” c. előadására ezüstérmet kapott. Ez volt az első nagy sikere.
1967 – „Gratulálunk az eredményekhez.” Ilku Pál miniszter beírása Emlékkönyvünkbe. Nálunk járt, órát látogatott, találkozott a tantestülettel, elégedett volt.
1968 – Az irodalom, a tudomány és a zene éve volt. Czine Mihály, Hegedűs Géza, Darvas József, Veres Péter, Garai Gábor, Kulin György, Jancsó Adrienn, Kocsis Albert, Szabó Csilla és Antal Imre fogadta el meghívásunkat – egy-egy előadás megtartására.
Az 5+1-es gyakorlati foglalkozás teljessé vált, még a tagozatos osztályokba is bevezették. „További tervük, hogy olyan szinten emeljük a gyakorlati foglalkozások színvonalát, hogy tanulóink a negyedik év végén szakmunkásvizsgát tehessenek egy külön kijelölt bizottság előtt.” Ez terv maradt.
Stéhli Ferenc tanár úr már bő 4 éve könyvbizományos. Az óraközi szünetekben évente 3-4 ezer könyvet ad el a tanulóknak. Növeli olvasottságukat, formálja – alakítja ízlésüket, megszeretteti a könyvet, az olvasást.
1969 – Oláh István igazgató úr elment. 56 évesen elhagyta az iskoláját.
„Rengeteg energiával, lelkesedéssel dolgozott egy olyan középiskoláért, melyben elsajátítják az alapvető ismereteken kívül azokat a képességeket, melyek eligazítanak mindannyiunkat az élet mindennapjaiban.”
„Meglepett hallatlan széles irodalmi tájékozottsága és biztos ítélete. Csodálatos iskolát teremtett Monoron, melynek életre hozásában a remek pedagógus, a nagyszerű szervező, a népművelő emberi szintézisé nyilvánult meg.” (Darvas József)
Az iskola vezetését Tóth Erzsébet vette át, végezte jól, majd Gerő Igor György lett az igazgató.
1970 – Bővült, megnőtt a gimnázium.
Megalakult a közgazdasági szakközépiskola. Első osztályába 34 tanuló iratkozott be az általános, ügyviteli tagozatra. (Két évvel később igazgatás-ügyvitelivé alakult a képzés.)
A Monori Gyors- és Gépíróiskola önállósága megszűnt, beleolvadt a gimnáziumba. Így az egyéves gyors- és gépíró képzés megmaradt.
A hivatalos iskolanév a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola lett.
1971 – Elkészült Kovács András Staféta című filmje, mely iskolánkról is bőven szól. Két tanárjelölt keres iskolát. Eljönnek Monorra is. A filmet érdemes ma is megnézni.
Megérkezett a „géptanár”, a MAGNOCORR B00 02 oktatógép, melyet az országban elsőként hozzánk szereltek be. Híre a megyében gyorsan terjedt. Sokan jöttek működését megnézni a pedagógiai szaksajtótól, a megye középiskoláiból, a napilapoktól.
Látványos bemutatók voltak, bár egy-egy óra megtartása igen nagy előkészítő munkát kívánt. Kreutz Raymundné, a gép gazdája, programok készítésével segített a felhasználók munkáját.
A Visegrádi Színjátszó Napokon irodalmi színpadunk elnyerte a Mátyás-kupát.
A vecsési gimnázium megszűnt, kifutó osztályait a monori gimnázium vette át.
Megszületett a matematika tagozat. 1971 őszétől egy-egy osztályban tagozatos szinten tanulnak a diákok, a nagyobb tudás reményében.
Emléklap
1972 – ez évben volt az irodalmi színpad eddigi legnagyobb sikere. Bolcsó Gusztáv tanár úr kiváló csapata a Játék című műsorával a Ki mit tud? vetélkedő országos televíziós döntőjében 4. lett. Nagyon szép esténk volt az országos színe előtt.
1973 – Másodszor találkoztak a József Attila nevű gimnáziumok Monoron.
A szavalóversenyt mint egyéniben, mint csapatban iskolánk tanulói nyerték, s az irodalmi színpad is első lett.
Gosztonyi János miniszterhelyettes, a zsűri elnöke is gratulált a mesterhármashoz, a nagy-nagy sikerhez. A találkozón ismét üdvözölhettük a költő testvérét, József Etelt is.
1974 – UNESCO-iskola lettünk. A programhoz csatlakozó 26 gimnázium között Monor is ott volt. Taneszközök, filmek, könyvek érkeztek.
Az idegen nyelvek felértékelődtek, erősödött a nyelvi tagozat, növekedett a tanulók nyelvet tanuló, műfordító kedve.
A Liszt és Kora Országos Műveltségi Versenyen a három fős monori csapat a döntőbe jutott, és 4. lett – a harmadiktól egyetlen ponttal elmaradva. Füri Judit, Schmidt József és Szőke Imre remekül versenyzett.
Szokatlan érettségi vizsga volt júniusban. Csak három osztályzatot lehetett adni: kiválóan megfelelt, megfelelt és nem felelt meg. E kísérlet csak egy évet élt, megbukott, nem felelt meg.
1975 – A muzsika éve volt.
A Verdi és Kora Országos Műveltségi Verseny rádiós vetélkedő döntőjében ismét ott volt a monori csoport. Egyhetes badacsonyi táborozás lett a jutalom. Mindkét rádiós vetélkedőre és nívódíjat nyert.
Készül a csapat a Liszt és Kora versenyre
Az énekkar nagy sikerrel szerepelt a rádiós versenyeken és számos ünnepélyen az iskolában és a községen,
Több mint száz bérletet váltottak a monori diákok a budapesti színházakba, hangversenytermekbe. Számos testvér és szülő is kedvet kapott.
1976 – Július 2-án elhunyt Gerő Igor György igazgató. A közel 7 éves irányítása idején érkezett a géptanár, lettünk UNESCO-iskola, értünk el igen nagy sikereket az országos versenyeken.
Tóth Erzsébet másodszor is vállalta az iskola átmeneti vezetését. Korábban is, most is jól kormányzott.
1977 – Szentgyörgyvári István az érdi gimnázium igazgatóhelyettese vette át iskolánk vezetését. Kinevezése visszatérés volt, mert tanári pályáját Monoron kezdte.
1978 – Tanügyi reformot vezetett be a minisztérium. Megszűntek a tagozatos osztályok, megjelent a fakultáció. Új tankönyvekkel ismerkedtünk, új tanmeneteket kellett készítenünk. A váltás fokozott munkát és hosszabb időt kívánt.
1979 – Hozzánk is megérkezett a számítógép, a számítástechnika. Gyorsan hódított a diákok körében. A tantestület tanulni kényszerült. Ma a térség egyik számítástechnikai központja vagyunk.
1983 – Megszépült a gimnázium 23 éves főépülete. A nyáron kívül-belül felújították, újrafestették. Jól választott világos színek, megszépült osztályok és tiszta folyosók várták a tanévkezdést, 16 osztály tanulóit.
1984 – február 23-án megalakult a Tudományos Diákkör. Az előkészítő munka már december elején elkezdődött Szentgyörgyvári István igazgató úr kezdeményezésére, vezetésével. Elkészült a Működéséi Szabályzat, megtörtént az első tagok kijelölése, megválasztása. Azok a III. és IV. osztályos tanulók, kaptak meghívást, akik magas tanulmányi színvonalukkal, korábbi versenyeredményeikkel vagy kiváló szakköri munkával megérdemelték. A Diákkör a tehetséges és szorgalmas tanulók ismereteinek és készségeinek bővítésére, fejlesztésére, érdeklődési körük szélesítésére, az önálló kutatómunka szorgalmazására alakult. „Folytatni óhajtja a hagyományos önképzőkör munkáját, segíteni akarja a tehetségek kibontakozását.” Első elnöke Tóth Tibor, titkára Urbán Ildikó lett.
Az elmúlt 16 év alatt közel 600 tagja volt. Szinte valamennyien továbbtanultak, főiskolát, egyetemet végeztek. Közülük sokan választott pályájuk elismert szakemberi lettek.
1987 – Az iskola tanária és volt diákjai Emlékbizottságot alapítottak Oláh István igazgató közelgő évfordulójának megünneplésére.
Olasz kapcsolataink
„30 középiskolával együtt a mi iskolánk is bekapcsolódott az olasz-magyar diákcsere mozgalomba. A cserét az Olasz Külügyminisztérium illetékes osztálya kezdeményezte és szervezte kölcsönösségi alapon.” Monorra 34 olasz diák érkezett Milazzoból február 28-án, a néhány napos vendégeskedést a monoriak áprilisban viszonozták. Ezzel kezdődött el a több éves iskolakapcsolat.
Oláh István Emlékfal avatása
1988 – Az emlékezés éve volt. Április 23-án Oláh István Emlékbizottság egész napos ünnepet rendezett az igazgatósággal közösen. Délelőtt 10 órakor az Emlékfal avatásával (a földszinti zsibongóban) kezdődött a megemlékezés, majd az irodalmi színpad bemutatója következett. Az érdeklődők megnézhették a Staféta című filmet. Régi és új diákok találkoztak, beszélgettek a régi és a mostani iskoláról. A temetőben sok-sok ember jelenlétében megtörtént Oláh István sírjának koszorúzása.
Az osztályokban, létszámban gyarapodó iskola kinőtte épületét, új termekre lett szüksége. Ezért kapta meg a szomszédos házat az Ady úton. Ez lett a C épület.
Szentgyörgyvári István igazgató pályát váltott. Elköszönt az iskolától. A 11 éves gimnáziumvezetése idején jelent meg és terjedt el a számítástechnika, kapott új köntöst az iskola. Megalakult a Tudományos Diákkör, megszületett és erősödött az olasz-magyar iskolakapcsolat. Szép tanulmányi és sporteredmények születtek.
Az első hatosztályos gimnazisták fizikaórán
Az új igazgató a gimnázium műfordító, tankönyvíró tanára, Dr. Simon Gyula lett, aki 1957-ben jött Monorra, pályakezdő magyar-olasz szakos tanárként.
1991 – A tantestület eldöntötte, hogy bekapcsolódik a 6 osztályos gimnáziumot szervező-indító iskolák körébe. Dr. Simon Gyula igazgató úr vezetésével megkezdődött az előkészítő munka. Egyedi tantervek készültek, minisztériumi jóváhagyásra várva.
Monor Város Önkormányzata szeptember 2-án bejegyeztette az Oláh István Alapítványát. Célja a gimnázium munkájának segítése volt. Kuratóriuma a monori Városházán ülésezett.
1992 – A rendszerváltás új körülményeket, új helyzetet teremtett. Az iskoláknak lépnie kellett, ha szinten, versenyben kívántak maradni. Nálunk is megszületett a döntés. Megtörtént a hatosztályos gimnáziumi képzés első osztályának indítása a jóváhagyott egyedi tantervek alapján. Új szín jelent meg az iskolában: „a nyüzsgő kisdiákok vidám zsivaja”.
Tagozatváltás volt a szakközépiskolában is, a számvitel-gazdálkodási ágazatra tértünk át. Nagyobb teret kapott a számítástechnika és a nyelvtanulás. A kétéves gyors- és gépíró képzés megszűnt, túlhaladta az idő.
1993 – Dr. Simon Gyula öt évig volt igazgató. Vezetésével kezdődött a gimnáziumi képzés és a szakközépiskola ágazatváltása. Amikor 1993-ban nyugdíjba ment, a tantestület Megyeri Istvánt, a gimnázium tanárát választotta igazgatónak. A későbbi építkezések, a technikai háttér bővülése, a versenyeredmények, az iskola kiemelkedő helyezései az országos minősítésekben jelezték a jó választást.
1994 – Az emlékezés éve volt. A gimnáziumi képzés negyven éve kezdődött Monoron. Iskolatörténeti kiállítás készült az évfordulóra. A tudományos Diákkör is ünnepelt, fennállása 10. évfordulóján.
1995 – A tornafolyosó fölötti rész beépítése befejeződött.
A könyvtár új, tágas, elegáns helyére költözött. Raktárában 20 ezer kötet 29 féle folyóirat, 500-nál több videokazetta vár olvasóra, nézőre, 44 személyes olvasótermében 6 számítógép, HIFI-torony, színes tévé várja a tanulókat. Lett egy ideális hely értekezletek, versenyek tartására, videofilmek nézésére, versenyfelkészülésre.
Koczogh András: Hét vezér
A már lassan hagyományossá váló iskolai történelemversenyt március 30-án tartottuk. Szent László királyra emlékeztünk halála 900. évfordulóján.
Ősszel Koczogh András, faragó mester „Hét vezér” című alkotásával emlékeztünk a honfoglalásra az 1100. évfordulón.
Megváltozott az Oláh István Alapítvány neve, és bővült a feladatköre is. A tehetséges fiatalok segítése; a nyelvtanulás, a versenyzés, a külföldi diákkapcsolatok támogatása is programjába került. A személyi jövedelemadó egy százalékának átutalási lehetőségével megnőtt az anyagi alapja is. Többet tud adni. A megújult Alapítvány egyre jobban segíti a gimnázium oktató-nevelő munkáját.
1998 – Mozgalmas, gazdag és sikeres és volt.
Januárban – Kanczler Klára képeinek bemutatásával megnyílt az Iskolagaléria a II. emeleten. Februárban a velencei karneválra lehetett utazni. Márciusban a Petőfi Sándor Szavalóversenyen indultak a monori diákok.
Kanczler Klára rajza az Iskolagalériában
Áprilisban a már hagyományossá váló József Attila Találkozón a meghívott általános iskolások vetélkedtek szóban és írásban. Még körzeti borverseny is volt, közmegelégedésre.
Májusban elballagtak az első hatodikos gimnazisták, a G hatosok, Pomázi Gizella osztályfőnök-tanárnő okos lányai és fiai. Kiváló érettségi dolgozataikra és szóbeli feleleteikre sokáig emlékezni fognak a vizsgabizottság tagjai.
Az Országos Tanulmányi Versenyeken három tantárgyból 8 tanuló került be a döntőbe, s 5 végzett az első tíz között, egyetemi felvételt nyerve ezzel.
Különösen eredményesek voltak a földrajzosok: Berényi Eszter 1., Pásztor Ibolya 2. és Kovács Krisztián 4. lett. Fekészítőjük Kiss Attila tanár úr volt. Ez volt az eddigi legjobb év.
A leány kosárcsapat is remekelt, a Szövetségi Bajnokságban és a Diákolimpián volt sikeres. Miskolcon az országos döntőben 8. helyezett lett. Az országos atlétikaversenyen 36 iskola között a 12. lett a monori csapat. A 3 éve alakult néptánccsoport Cegléden, Kecskeméten, majd Erdélyben mutatta be táncait. Szeptemberben Hollandiában szerepelt, megérdemelt sikerrel.
Októberben beköltöztünk az új II. emelet három, nagyon szép termébe, és a földszinti tanári rész megújult, átalakult helyiségeibe.
Október végén voltak a Tudományos Diákköri Napok. Bajáról, Paksról, Nagykanizsáról, Tiszalökről, Dabasról jöttek diákok előadásokat tartani. A diáktalálkozó országossá szélesedett.
Novemberben emlékezetes énekverseny volt, december elején népes diáksereg árasztotta el a gimnázium összes helyiségét, a nyolcadikosok jöttek iskolát nézni, órákon részt venni, megismerkedni a leendő második otthonukkal.
Gyűjtés indult a kárpátaljai árvízkárosultaknak. Kányádi Sándor – aki előadást tartott a zsúfolásig megtelt könyvtárban – egyik kötetét árverésre adta. Az összegyűjtött pénzt Tiszatécső általános iskolája kapta.
Közben szeptemberre elkészült az új pedagógiai program, a helyi tantervek kidolgozása is befejeződött.
A MM országos vizsgálatán – melyet az ELTE bevonásával végzett – igen rangos helyre került a gimnázium. A közel 1000 középiskola között a 34. lett. A vegyes típusú középiskolák között pedig első. Az értékelés az országos tanulmányi versenyek eredményei, a felvételi dolgozatok színvonala, a felvételi aránya és a nyelvvizsgázók száma alapján történt.
1999 – Gazdag év volt, sorsdöntő eseményekkel. Monor város visszaadta a megyének gimnáziumát. Fontosabbnak tartotta, hogy „lakhatóbb legyen a város”. Sokallta a fenntartás költségét.
Február elején Pokorny Zoltán miniszter tartott szakmai fórumot a monori Jászai Mari Iskolában. Vendég volt dr. Kulin Ferenc, a Károlyi Gáspár református egyetem dékánja. A Páneurópai Unió helyi szervezete és a monori református egyház hívta meg. Kölcsey Ferencről tartott értékes-tartalmas, teltházas előadást.
Jelentősek voltak a versenysikerek. Az Implom József kárpát-medencei Helyesírási Versenyen országos hetedik, az Örökségünk 48. területi döntőjében szintén hetedik, a „Magyarország az én hazám” Országos Honismereti Vetélkedő területi versenyén a kilencedik helyet érték el a monori diákok.
Az iskolai rendezvények közül a márciusi nyelvi klubdélután, az áprilisi „fordított nap”, és az általános iskolák gimnáziumi József Attila Találkozója maradt emlékezetes. Október végén volt a Tudományos Diákkörök II. Országos Konferenciája. A nagyobb részvétel, a magas színvonalú előadások hírünk országos terjedését jelezték.
1999. november 20-án visszatértek a régi diákok. Első alkalommal volt bál a számukra. A nemzedékek találkozójára több mint ötszázan jöttek el. Az iskolatörténeti kiállítás tablóira gazdag fotóanyaga, kivágott újságcikkei régi emlékeket, élményeket, történeteket hoztak vissza a múltból, a felejtés határáról. „Vendégeink”örültek a gimnázium bővülésének, gazdagodásának, sikereinek. A belépők Megyeri István igazgató úr JAG-falvi köszöntőjét kapták.
Az évet novemberben Haluszka Péter pilisi festő – volt monori diák – tájkép-kiállítása zárta.
2000 – szeptember közepén Esztergomban, a Királyi Várpalotában volt a „Felkelt a napunk” Millenniumi Kárpát-medencei Vetélkedő döntője, ahol Csegődi Tibor László, Korcsogh Ráhel és Pasteán Noémi, iskolánk csapata, Bernula Béla Péter tanár úr tanítványai első helyen végeztek. Az elmúlt 50 év legnagyobb történelem sikere volt ez a győzelem.
Milyen volt a monori gimnázium?
Mindig figyelt az újra. Korán érzékelte a változás szükségét – és lépett. Nyitott és fogékony volt.
Hű maradt az alapító nemes célkitűzéséhez: „Mi azon fáradozunk, hogy jellemes, igazmondó, a másik embert becsülő, szépet és igazat szerető emberekké formálódjanak iskolánk tanulói.”
Jól tanított, sikeresen szerepelt a tanulmányi versenyeken, a felvételi vizsgákon.
Gondot fordított, lehetőséget biztosított az órán kívüli ismeretszerzésre, az egyéni képességek kibontására a szakkörökön és a tudományos diákkörben.
Országos hírű embereket hívott – kiváló szakembereket adott, nevelt.
Nemzetközi kapcsolatokat szorgalmazott.
Kirándulni vitte tanulóit – hazát és Európát látni.
Munkája ismertté tette megyében-országban.
Tanulók jó szívvel emlékeznek a négy évre, otthon érezték magukat, megszerették az iskolát.
Az ötven év mércéje magas.
Ma minden lehetőségünk megvan arra, hogy a gimnázium hű maradjon múltjához, eredményeihez, megérdemelt rangjához – a következő évtizedekben is.
Biztosan így lesz.
Koblencz Sándor
Iskolánk igazgatói a kezdetektől
Fülöpp Loránd 1951-1952
Kátai István 1952-1954
Oláh István 1954-1969
Tóth Erzsébet (megbízott ig.) 1969-1970
dr. Gerő Igor György 1970-1976
Tóth Erzsébet (megbízott ig.) 1976-1977
Szentgyörgyvári István 1977-1988
dr. Simon Gyula 1988-1993
Megyeri István 1993-2012
Balatoniné Sárosi Márta 2012-
