Épületek: Az „A” épület szerintem a
legjobb épület az iskolában, mert télen rendesen fűtik, a táblák jók (fel-le
húzhatók, így akik lassan írnak is le tudják írni az anyagot anélkül , hogy a
tanár letörölné). Elég világosak a tantermek, vannak képek és ábrák a falakon.
Minden emeleten van mosdó. Nem kell félni, hogy óra alatt összedől az épület.
Ellentétben a „B”épülettel, ami nem a legjobb állapotban van, de már
lecserélték a tetejét és a járdát is építettek hozzá. Itt a tantermek kicsik,
és sötétek a kevés ablak miatt. A „C”épület korához képest elég jó állapotban
van.
Szünetek: A szünetek 15 percesek. Ez
azért jó, mert a diákoknak lehet olyanra is idejük, amik nem közvetlen
kapcsolódik az iskolához (például: könyvtárból ki tudnak venni könyveket). Azon
kívül tudnak sétálni is az udvaron, ezáltal lehet kicsit pihenni, valamint
átnézni az anyagot, amiből lehet, hogy dolgozat lesz.
Világosak
a folyosók, a termek is általában szépen vannak berendezve, főleg ahol a falra
képek vannak festve. Nagy az udvar, külön van tornacsarnok…
Évközben
rengeteg program van, amik között biztos, hogy mindenki talál olyat, ami neki
tetszik.
Vannak,
akik jobban tudnak tanítani, mint más tanárok, Vannak, akiknek érdekesebbek az
órái, de összegezve csak azt lehet elmondani, hogy ezen a téren is szerencsés
osztály vagyunk. Egy olyan dolgot viszont el lehet mondani az iskolánkról, ami
nem mindegyikről: a menzán ehető ételt szoktak adni!
A
mindennapi tanítás rendben folyik. Nekem lejön az anyag legtöbb része, bár van
néhány tanár, akiket még ha a fejemre állok sem tudom néha megérteni.
Az
iskolánk több épületből áll. Ez télen kellemetlen, de megoldható. A fűtéssel
van baj ebben az évszakban, mert igazából bárhogy is fűtenek, az ablakok
szigetelése régi és rossz. Így az udvart (is) fűtjük.
Ezektől
eltekintve az iskolánk jól felszerelt, sokat kísérletezünk és van internet is.
Szerencsére sok iskolán kívüli program is van, lehet válogatni. Havi több
előadásra is van lehetőség. Osztállyal moziban is voltunk már (2x). Az
osztálykirándulások jól szervezettek, sok programon veszünk részt. Sok bulit is
szerveznek, így szórakozásra is van lehetőség. Több szakkör közül is
választhatunk, attól függően, milyen tárgy érdekel bennünket.
Az
iskolánk a legjobb a környéken.
Nagyon
sok és magas színvonalon tanító tanár tanít itt. Eltérő szigorral és
kedvességgel, de közel azonos tudással.
Az
iskolánk hatalmas. Ablakaiba mindig beszűrődik a napfény, az osztálytermekben
virulnak a virágok. A folyosók tiszták és rendezettek. Szeretem ezt az iskolát.
A tablók, a növények, a képek, a biosz terem kitömött állatai szint hoznak a
szürke életbe.
Az
ünnepeken mindig jó a közérzetem. Karácsonykor mézeskalács- és fenyőillat,
húsvétkor díszítések az ablakon, virágfüzérek.
A
büfé túl drága. Jó, hogy egészséges kaját is árulnak (pl. alma), ám még ezeket
is elég borsos áron lehet megkapni.
A
többiek néha mondják, hogy kicsit ódon meg elavult, ami szerintem nem igaz,
hisz folyamatosan próbálják felújítani és modernizálni.
A
hosszú, ám annál keskenyebb folyosókon az osztályok nehezen férnek el. Még
nagyobb baj, hogy a falba épített szekrények is sokszor bizonyulnak túl
szűknek, a sok tornazsák, rajzfelszerelés, könyv számára.
Erre
az iskolára lelkiismeret-furdalás nélkül mondhatom azt, hogy nagyon jó. Megadja
mindenkinek a lehetőséget, a tanulást.
Az
iskola menzája a környéken a legjobb.
Az
én iskolámat 1951-ben alapították, ami bizony meglátszik az iskola egyes
épületein. A legjobb állapotban az „A”épület van, amit évről évre újítanak. A
többi épület elég rozoga állapotban van, de a B épületet már restaurálják,
pedig egyszerűbb lenne újraépíteni az egészet. A C épületről jobb, ha nem is
beszélünk, bár fűtés szempontjából talán ott jobb a helyzet. A tornacsarnok
nagyon szép és jól kihasználható.
Az
iskolai ünnepek jók szoktak lenni, csak néha az időjárás rontja el.
Úgy
gondolom, hogy az iskolánk igazán családias, főleg ha belevesszük a „C”épületet
is, ami olyan mintha otthon lennénk. Igaz, hogy a külseje nem tökéletes, de
mégse olyam mogorva, mint egy sima kocka épület, ahol hemzsegnek a diákok.
Persze nem lenne baj, ha össze lennének kötve az épületek. Ez nagyban
megkönnyítené az óráról-órára vándorlást, esőben, hóban, szélben. De mindezeket
leszámítva szerintem az iskolánk jó állapotban van.
Napjainkban
már komoly beléptető rendszer, és kamerák találhatók iskolánkban.
Ahhoz
képest, hogy milyen sokan vagyunk, annak ellenére jól kezelnek minket. Tényleg
gimnáziumba valók a tanárok. Elfogadják a diákokat olyannak, amilyenek. Igyekeznek
élvezető órákat tartani. Nem abból áll egy óra, hogy olvasd el fiam/lányom ezt
vagy azt, mert holnap ebből felelünk. Rendes vázlatokat írunk, és sok
lehetőséget kapunk véleményeink kifejezésére is. Különféle versenyekre is
felkészítést kapnak az arra érdeklődők. Annak ellenére, hogy néha
nézeteltérések vannak a tanárok és diákok között, szerintem mindent a megfelelő
módon, és kellő idő alatt lerendeznek.
Iskolánkban
nagyon fontosak a különféle ünnepségek. Minden egyes jelentős napra egy-egy
osztály egy érdekfeszítő műsorral készül fel, amit a nevezetes napon elő is ad.
A házirend szigorú szabályai szerint ezeken az ünnepségeken kötelező
formaruhába öltözni.
És az órák pedig teljesen mások, mint voltak.
Nem a könyvekben húzzuk alá a lényeget, hanem rengeteget jegyzetelünk a
füzetbe.
Az
iskolaépület(ek) is általában igen jól felszereltek. Az intézmény 6 épületből
áll. Az „A”épület (a fő épület) az iskola talán legszebb és legfelszereltebb
épülete.
Az
JAG-ban működik egy szervezet, a Nyári Pál Tudományos Diákkör. Ennek keretében
délutánonként az iskolában igen sok érdekes előadást nézhetünk meg belsős
tanulóktól, vagy külsős előadóktól.
A
suli udvara nagyon szép és zöld. Sok a fa, mindenhol fű van és rengeteg pad áll
a diákok rendelkezésére.
Ez
a gimnázium rendesen felkészít az érettségire, illetve a felvételire (bár nem
mindig élek, s mások sem mindig élnek a lehetőséggel hogy tanulhassunk, de
érthető, hiszen diákok vagyunk, és szeretnénk élvezni a diákéletet).
Aki
tehetséges színész, járhat irodalmi színpadra, aki szépen fest, vagy rajzol,
mehet festészetre vagy grafikára, a történelem iránt érdeklődők történelemre,
aki orvosnak készül és szükséges neki a latin, tanulhat latin nyelvet. Akik
testnevelésben eredményesek, tudnak menni atlétikára vagy kosárlabdára.
Az
iskolánkban jó hely a menza, na nem csak azért, mert ott ebédelünk, hanem
inkább, mert reggel is nyitva van a diákok számára. Ilyenkor a barátainkkal,
osztálytársainkkal ott gyűlhetünk össze és beszélgethetünk, pletykálhatunk,
írhatjuk meg az otthon meg nem írt házi feladatokat. Szintén jó hely a
könyvtár, ahol mindenki talál a maga számára érdekes és izgalmas könyvet,
valamint találhatók ott számítógépek. Akiknek a tanuláshoz kell valamit kell keresni az interneten vagy csak
az e-mailes postafiókját szeretné megnézni, megteheti.
Úgy
gondolom, hogy nem a szépsége miatt választják ezt az iskolát a diákok. Az
osztálytermek körül néhányban hideg is van télen, és a német termünknek rossz a
hangszigetelése (egész német órán a másik teremben levő angolosokat kell
hallgatnunk). Az igazat megvallva a mosdók higiéniája sem tökéletes.
Úgy
gondolom, hogy a tanáraink magas képzettségének köszönhetően sokat tudunk
tanulni, hiszen jól magyaráznak. Itt a diákok, azaz mi, a megszokott diákok
módjára viselkedünk, tehát néha fegyelmezetlenek és rosszak vagyunk. (De hát ez
minden iskolában így van!)
Az
iskolának jó híre van, mert rengeteg diákot vesznek fel innen felsőoktatási
intézménybe. Ez adódik tanáraink képzettségéből és odaadó munkájából. Többségük
jól magyaráz, türelmes és igyekvő. Habár mindnek megvan a maga hóbortja és
ebből néha problémák lehetnek velünk. Általában emberségesek és megértők.
A
sportban is jó az iskola teljesítménye főleg a kosárlabda és atlétika
színterén.
A
mai napig egy nagyon jó döntésnek tartom, hogy ezt az iskolát választottam,
mivel olyan dolgokat is kaptam tőle, amiket talán nem is vártam volna. Az
oktatás színvonala is kiemelkedő a többi iskolához képest, ezt abból gondolom,
amiket hallottam a hasonló jellegű iskolákról.
Nem
rossz az A épület, csak az a baj, hogy a többi már omladozik. Kivéve az F épületet,
amely az iskola szentélye, a tornacsarnok.
Az
új oktatók és az új székek nem rosszak. A régi székek már többször
kiszakították a ruháimat, ami igen „kellemes” érzés.
A
szünetek, mármint az iskolai többnapos szabadidők nagyon rövidek és sosem
kapunk hosszabb pihenő időt.
A
másik 4 épület nem a legjobb állapotban van, de az egyiket épp most újítják
fel.
Az
én iskolám nem pusztán egy intézmény, hanem egy igazi, összetartó közösség, és
örülök, hogy én is a tagja lehetek.
Ami
az iskola felszereltségét illeti, azon van némi kivetni való. Az állami
tulajdonban lévő iskolák helyzetét figyelembe véve úgy vélem, hogy még mindig
jó állapotban van és folyamatosan zajlanak a felújítások.
„Kedvencem”
a beléptető rendszer. Mivel én nem vagyok valami időben elkészülős típus, ezért
számomra reggelente gondot okoz a 7:50-re való beérés.
Az
én iskolámban vannak egészen jellemző dolgok is, mint például az év eleji
tanulmányi kirándulások (amelyeken a nyár után újra összerázódhat az osztály,
és amik számomra olyanok, mint egy tábor). Az iskolai rendezvények is jellemzők,
mint például a sokszor koncerthangulatba fulladó énekverseny, a fordított nap
és az azt megelőző kampánynap (ahol a végzősök rend szerint jobbnál jobb
programokat szerveznek). A gimnázium saját „színjátszó köre” az irodalmi
színpad, ahol rendszerint arcpiruló darabokra és műsorokra készülünk. Az utolsó
próbákon mindig torkig vagyunk az egésszel, a próbahangulat sokszor a
tetőfokáig hág. És persze itt van a menzai ebéd (ami sokszor nagyon finomra
sikerül, hála a néha mogorva konyhás néniknek). De a suliban a legeslegjobb
dolog örökké az évzáró ünnepség marad (persze csak ha eltekintünk a
„zsákfazonú” matrózblúz kötelező viseletétől).
Az
igazgató jó fej. Mindent megtesz a diákok igényeinek kielégítésére, még
szeptemberben is elmehetünk három napos kirándulásra! Illetve vannak erdei
iskolák is, ahol a diákok pusztában, hegyekben mérhetik meg
gyakorlatiasságaikat.
Azért
is jó itt tanulni, mert nagyon sok szép lánnyal lehet megismerkedni.
Az
iskolai menza viszonylag olcsó és a kaja ízletes.
Imádok
JAG-os diák lenni. Az egésznek van egy sajátos hangulata, amit csak az érthet
meg igazán, aki valaha – akár egy hónapot is – a JAG-ban tanult.
A
sulinak fontos része az udvar, mely kellőképpen van beültetve növényekkel, így
úgy érezni, mintha egy parkban lennénk.
Számomra
a gimi nem csupán az a hely ahol 6 éven keresztül tágítják az agyam, hanem a
társadalmi élet központja is. A 800 fiatal diáktól csak úgy vibrál a levegő. Ha
az ember belép a JAG-ba, olyanok vagyunk mint egy család. Noha az örök az ellentét
az e-sek és g-sek között, de ha a világ bármely pontján összefut két JAG-os,
akkor az összetartozástól megdobban a szívünk. Igaz, hogy a menzán nem
klopfolják ki rendesen a húst, hogy a B
épületben kicsit hideg van télen. Sorolhatnám még a hibákat, mert ugye az
iskolák sem tökéletesek, de mégis nem hinném, hogy bárhol máshol is ilyen jó
lenne a fordított nap, a sítábor, a karácsony…! Szerintem büszkék lehetünk,
hogy JAG-falva polgárai vagyunk!
Nekem
az egyetlen kifogásolható dolog az iskolában, hogy télen néha „elfelejtik”
bekapcsolni a fűtést és iszonyatosan hideg van.
A
„G” osztály lényege, ahova én is járok, hogy többet és nagyobb részletességgel
tanulunk. Mi 6 éven keresztül kapunk gimnáziumi szintű oktatást, míg mások csak
4 évig. Ez nagy előnyt nyújt majd a 12. év végi érettségi vizsgán.
