Koblencz Sándor: Az első évek – a kettős indulás: 1951-55
s
Monor város története bőven 800 éves. Valamikor a XII. században kezdődhetett, talán III. Béla király korában. Legrégibb okleves említése, megnevezése 1398-ból, Luxemburgi Zsigmond uralkodása idejéből való.
Első iskoláját 1567-ben alapították a „javított hitre” a református vallásra nem sokkal korábban áttért lakói. Akkor az alig több mint 10 portával rendelkező jobbágyfalu a megyének is példát mutatott. 1903-ban polgári fiú- és leányiskola létesült az Ady Endre úton. Emeletes épületét 1906-ban avatták. Itt, a polgári iskolában tanult 1917-18 telén a 12 éves József Attila testvérével, József Etellel néhány hónapig. Iskolai iratok őrzik emléküket. A gyorsan fejlődő-népesedő Monoron szükség volt újabb iskolákra. 1905-ben felépült a Nemzetőr úti iskola a főszögi gyerekeknek. 1912-ben gazdasági szakiskola nyílt a Jókai utcában, 1945-ben Népfőiskola is működött a Földvári tanyán.
A háború után megyénkben csak 5 középiskola volt. Az 50-es évek elején az új kormányzat nagyarányú országos iskolaszervező munkába kezdett a megnövekedett igények kielégítésére, a középiskolai képzés szélesítésére, a közműveltség emelésére. E program alapján sorra alakultak az új középiskolák – főleg technikumok – az országban.
Nálunk, Monoron is egyre erősebben fogalmazódott meg az óhaj: Legyen középiskolánk! Ne kelljen a tudásért naponta hosszan utazni Pestre vagy Ceglédre. Legyen egy hely a két város között, ahol lehetőség nyílik a térség fiataljainak is a továbbtanulásra! Ez a kívánság, kezdeményezés kapcsolódott össze az országos törekvéssel. Ezért születhetett meg 1951 tavaszán-nyarán a mezőgazdasági technikum (az első középiskola) Monoron. Meg azért is, mert voltak megvalósítók; aktív, cselekvő, kiváló emberek.
1951. május 28-án a községi tanács végrehajtó bizottságának szokásos heti ülésén a járási tanács oktatási előadója, Bodnár Endre ismertette a vallás és közoktatási miniszter rendeletét: „Monor község felterjesztésére hozzájárulok ahhoz, hogy Monor községben az 1951/52. tanévtől közgazdasági középiskola megszerveztessék.” Július közepén a járási tanács vb. megbízta Fülöpp Lorándot, az Ady úti általános iskola igazgatóját a közgazdasági középiskola megszervezésével és vezetésével.
Az események felgyorsultak.
Július végén az új igazgató már azt jelentette a minisztériumnak, hogy a beiskolázás befejeződött: 2 osztály alakult 75 tanulóval. Hamarosan megérkeztek az első középiskolai tanárok is: dr. Bajcsi Klára és Várkonyi Magdolna. Az augusztus végi tanévnyitó tanári értekezletén már együtt volt az első középiskolai tantestület is.
Az évnyitó ünnepély 1951. szeptember 1-jén, délután 5 órakor kezdődött az Ady úti általános iskolában. „A járási oktatási előadó, a helyi tanács titkára és a DISZ-kiküldött üdvözölte a tanulókat. A kultúrműsort a volt VIII. osztály kultúrgárdája adta.” A két középiskolai osztály az általános iskola emeletén kapott helyet.
Mozgalmas volt az első szeptember. Megalakult a szülői munkaközösség. Az iskolai sportkör 7 szakosztályába 51 tanuló jelentkezett. Elkészült az új iskola első munkaterve, melynek legfontosabb célkitűzése a magas szintű tanulmányi munka elérése volt. Három fontos feladatot fogalmazott meg: a rend és a fegyelem megteremtését, a szakkörök megszervezését és az iskolaszépítést.
Négy hét múlva a szakfelügyelő már elégedett: „A monori közgazdasági szakközépiskolában, a munka jól indult,…a kartársak sikeres munkát végeztek.”
1952 márciusában új nevet kapott az iskola: Monori Mezőgazdasági Technikum lett.
A hónap végén nyílt napok voltak. A technikum igazgatója meghívta a tovább tanulni akaró diákokat a járás falvaiból – iskolanézésre. Talán az is hozzájárult a második év jól sikerült beiskolázásához: 95 tanuló kérte felvételét. Megnőtt a bizalom a szülők körében is.
Ám a két iskola (általános és technikum) egy épületben egyre nehezebben tudott működni. Fülöpp Loránd kettős igazgató új épületet kért a községtől a technikum számára.
Júniusban az állami kézbe került gyors- és gépíró magániskolát a technikumhoz csatolták. Új neve Felnőttek Gépíró-gyorsíró és Irodakezelői Szakiskola lett. Az oktatás továbbra is a régi helyiségekben folyt.
A tanévzáró értekezleteken az igazgató jó eredményekről, sikerekről is szólhatott: az év folyamán a technikum tanulmányi eredménye növekedett, a munkafegyelem erősödött, a hiányzás csökkent. Ám nagy gondot jelentett a diákétkeztetés megoldatlansága, és egyre lehetetlenebb „társbérlet” az általános iskolával.
Június jelentős, meghatározó eseménye Fülöpp Loránd igazgató – saját kérésére történő – felmentése volt. Az első igazgató nagy érdeme a középiskola megszervezése és indítása volt. Szervezőkézsége, évtizedes tapasztalatai és az általános iskola tanárainak segítő munkája tette lehetővé, hogy Monoron – minden előzmény nélkül – középiskola születhetett.
A második évnyitó ünnepélyen, a monori kultúrház dísztermében már 124 tanuló és 23 irodakezelő szakiskolás hallgatta Kátai István új igazgató ünnepi beszédét. A diáklétszám kétszeresére nőtt, a tantestület is gyarapodott. A megye 25 fős tanszobakeretet biztosított. Megtartották az első atlétikai versenyt – igen jó egyéni teljesítményekkel. November elején kinevezték a diákmenza dolgozóit. Megoldódott az egyik gond: a diákok ebédelése lehetővé vált a Petőfi utcában, a volt Ipartestület épületében.
Noha 1952 nyarán a Közgazdasági Technikum elkülönült az Ady úti általános iskolától (külön igazgató, önálló tantestület) – mégis bent maradt az épületben: 3 osztályával elfoglalta a földszint jelentős részét. A tél folyamán egyre romlott a két iskola viszonya, mert a technikum miatta az általános iskola két műszakra kényszerült. (1953 tavaszán a minisztérium a technikumi képzést három évről négy évre emelte. Így történt ez Monoron is.)
Március 2-án jelent meg az első nagyobb terjedelmű diáklap, a Diákélet 8 stencilezett oldalon. Elődje a – csak néhány számot megélt – Tüske volt, egyetlen lapon. Megszülettek az első nagy sikerek a Rákosi Mátyás Tanulmányi Versenyen.
Nyáron jelentősen átalakult a tantestület: 6 középiskolai tanár érkezett. Az óraadó általános iskolai tanárok eltávoztak.
A 3. évét is az Ady úti iskola épületében kezdte a technikum. Öt osztályával teljesen elfoglalta a földszintet. Több hely nem lévén a tantestület a Móricz Zsigmond utcába költözött, az igazgató irodája a Petőfi úton, a menza mellett kapott helyet. Az irodakezelő szakiskola a Kossuth utcai volt katolikus iskolába ment. A tornaórák megtartására bérbe vették az egyháztól a Református Otthon nagytermét. Az intézmény 4 helyen működött – meglehetősen távol egymástól. Olykor előfordult, hogy a tanárok kerékpárral közlekedtek óráról-órára. Lehetetlen körülmények között dolgoztak.
1953 telére igen válságossá vált a monori technikum helyzete. Nem volt saját épülete, négy helyen működött, tanári-tanulói ingáztak, alig volt felszerelése, „krajcáros” iskola volt. Csökkent a beiratkozó tanulók száma, gyengült a szülők bizalma. Gondnak tűnt a várhatóan nagy létszámú érettségizők majdani elhelyezkedése a járás területén. A megye vezetői megszűntetésre ítélték a rosszul sikerült iskolát.
„Ekkor indítottuk meg a harcot – írja Oláh István – a párt és a tanácsi szervek vezetésével az iskola fennmaradásáért. Lassan kezdtük megteremteni a dologi feltételeket.”
A hagyományok szerint 1954. február közepén, talán 16-án jött a hír: a minisztérium engedélyezi, hogy az 1954/55. tanévben gimnáziumi osztály induljon Monoron.
Újra kisütött a nap.
A technikum végre megkapta a volt Ipartestület teljes épületét, ahol elkezdődött az átépítés, a tantermek kialakítása. Az érdeklődés is újra növekedett. A nagyszámú jelentkezőből megalakult az első gimnáziumi osztály – 44 tanulóval. Új fejezet kezdődött az iskola történetben.
1954 szeptemberében bizakodó hangulatban, újult erővel indult a tanítás. A 166 tanuló elfoglalta új otthonát. Az első hetek a beköltözéssel, a rend megszervezésével, a munkaterv elkészítésével teltek. Hat szakkör alakult, tanulmányi versenyt hirdettek. Elkezdődött a tanulószoba és a gyengébb tanulók korrepetálása.
November 26-án Oláh István hazajött „kicsit megpihenni”, igazgatni, iskolát teremteni, vezetni, építeni. Kinevezése sorsdöntő volt. Neki köszönhetjük, hogy gimnázium született, ami fennmaradt s országos hírűvé fejlődött. Megérdemelten kapta később az „iskolaalapító” elismerő címet Monoron és a megyében is. Tiszteltük és szerettük őt.
1955-ben az első farsangi bálon muzsikált először a tanárok vonószenekara – nagy sikerrel. E bálok később hagyománnyá lettek. Összekapcsolódtak a negyedikesek szalagavató ünnepélyeivel. „Először a Vigadó nagytermében, később a Református Otthon kultúrtermében, majd az iskola színháztermében táncolhatott ifjúságunk.”
Kiemelt jelentőségű volt az áprilisi József Attila-nap. „ A monori Általános Gimnázium és Közgazdasági Technikum a TIT-tel és a helyi Hazafias Népfronttal együttműködve április 23-án József Attila Emlékünnepséget rendezett. Délben, 1 órakor emléktáblát avattunk azon a házon, ahol József Attila lakott.” „Este a monori színházteremben a járási kultúrotthon irodalmi szakkörével együtt nyilvános ünnepélyt rendeztünk. Előadó az Írószövetség küldötte volt. Több hivatásos színész is fellépett” – emlékezett az eseményre Oláh István igazgató.
A másik nagy esemény az első ballagás volt. A jó hangulatú, szép ünnepély nagy élményt adott valamennyi részt vevő diáknak, a sok-sok megjelent szülőnek, és a fiatal tantestületnek is. Este vacsora várta a ballagókat. A júniusi, első érettségi vizsgán két technikumi IV. osztályban 48 tettek – valamennyien – sikeres vizsgát. Egyetemre 7 indultak.
Mi történt még ’55 tavaszán?
Dobossy László vezetésével megalakult az énekkar a néptánc-csoport, az iskola labdarúgó csapata. Kötelező lett a diáksapka viselése. Ellenőrző könyvek kaptak a tanulók. Nagy röplabdasikerek voltak a megyei bajnokságban. Bővült az iskola területe is. Telket kapott és a szomszédos Kálmár-házat, melynek átalakításával megoldódott az őszre tervezett 3 első osztály elhelyezése is. A levelező tagozaton befejeződött az első év. 9-en tettek sikeres vizsgát. Szeptemberben 187 tanuló kezdte az évet a 4 gimnáziumi és 2 technikumi osztályban. 8 szakkör működött, 80-an voltak tanszobások. A 2 levelező osztályban 30 felnőtt tanult. Decemberben önálló gondnokságot kapott az iskola.
Elmúltak a bizonytalan évek. A tantestület növekedő teljesítménye, az egyre bővülő tanulólétszám, a község gondoskodása, e javuló feltételek azt jelezték, hogy monori gimnázium megmarad, jövője van.
